Mezőgazdasági paraziták, Visszatért Amerikába a horrorparazita


A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban Oldalszám: Dr. Merényi László A természetes körülmények között történõ állattartásnak sokféle elnevezése forog közszájon. Ezek mindegyike zoonózisos paraziták tulajdonképpen azt kell érteni, hogy az évek során a minél gyorsabb eredmény elérése érdekében a mesterséges környezetbe szorított állatoknak a termelékenységre koncentrálva optimalizált takarmányozása helyett, elsõsorban — és lehetõség szerint — természetes táplálékforrást, — bizonyos korlátokon belül — szabad mozgást, természetes életteret biztosítva igyekszünk állati terméket elõállítani.

Mezőgazdasági paraziták ilyen állattartásból származó egészséges termékek elõállításának lehetõsége egyre többet szerepel a médiákban és folyamatosan egyre több hívet szerez magának. Ez tulajdonképpen nem egy újdonság, csak a több száz éves hagyományok újjáélesztésének mezőgazdasági paraziták. A mai szintetikus világban sokan úgy érzik, hogy az egészségük megóvása, szervezetük ellenálló képességének megõrzése könnyebben sikerül, ha kizárják mezőgazdasági paraziták környezetükbõl és a táplálékukból a mindenhová bekevert mesterséges anyagokat.

Ezeknek a mesterséges anyagoknak gyorspácok, ízfokozók, tartósítószerek stb. A déd- és nagyszüleinknek volt idejük arra, hogy a disznóvágás után megvárják a szalonna és a sonka sóban és páclében állását és a padláson való szikkadását.

Sokunk gyermekkori emlékei között szerepel a húsvéti sonkabontás, amikorra a sonka elérte azt a minõséget, aminek ma sokkal rövidebb idõ alatt kellene megtörténnie.

Az újszerû tartási mód magától érthetõen többféle állategészségügyi kérdést vet föl.

Részletek Megjelent: Magyarországon igen csekély számú parazitavizsgálati eredmény áll rendelkezésre, átfogó, tematikus vizsgálat pedig talán az as évektől nem is készült. A kiskérődzők parazitafertőzöttsége nagyon sok tényezőtől függ, és ezért telepspecifikus állategészségügyi probléma. A Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete óta vizsgálja a juhok belső parazitafertőzöttségét, annak éves változását, a parazitafertőző ágensek túlélőképességét, valamint a kritikus periódusokat. Vizsgálataik azt igazolják, hogy a vizsgált területen a meghatározó endoparazitás megbetegedések a gócos tüdőférgesség, gyomor mezőgazdasági paraziták bélférgesség, valamint a kokcidiózis.

A szabadban tartott állatoknak nagyobb a lehetõségük a vadon élõ állatokkal történõ érintkezésre mezőgazdasági paraziták a különféle kórokozókkal való fertõzõdésre is. Egyes baktériumok okozta betegségeket pl. Itt azonban különbséget kell mezőgazdasági paraziták a csak egyes állatfajokra pl. A sertések leggyakoribb féregélõsködõi az orsóféreg Ascaris suumaz ostorféreg Trichuris suisa vörös gyomorféreg Hyostrongylus rubidus és a gócos vastagbélféreg Oesophagostomum spp.

modern gyógyszerek a férgek számára

Ezek mind közvetlen fejlõdésû köztigazdát nem igénylõtalaj által közvetített férgek. Ebbõl következõen a fertõzõdés lehetõsége a mezőgazdasági paraziták körülmé-nyek között folyamatosan fennáll, ha az adott területet olyan állategyedekkel telepítették be, amelyek ezeket a parazitákat hordozzák.

Az orsóféreg és az ostorféreg petéi vastag, ellenálló burokkal rendelkeznek, ami hosszú éveken keresztül megóvja a fertõzõ lárva életképességét és biztosítja a fogékony állatok fertõzõdésének lehetõségét. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy pl. A földigiliszták a sertések bélsarának elfogyasztásával a szervezetükben összegyûjthetik a mezőgazdasági paraziták és mint közvetítõ gazdák egyes területeken hosszú ideig mezőgazdasági paraziták a fertõzõdés lehetõségét.

Az emberre nézve az esetek többségében halálos kimenetelû trichinellózist szintén a sertések közvetítik. A sertéstelepeken gyakorlatilag ki van zárva annak a lehetõsége, hogy az ott tartott állatok fertõzõdjenek ezzel a fonálféreggel. A vágóhídi húsvizsgálat garantálja, hogy az esetlegesen fertõzött hús nehogy közfogyasztásra kerüljön. A szabadon tartott sertések viszont nagyon könnyen fertõzõdhetnek, ha a mezőgazdasági paraziták lárváját tartalmazó kisrágcsálók, borzok mezőgazdasági paraziták példányait megeszik.

Pont ezért a vaddisznóknál sem szokatlan ennek a trichinella fertõzöttségnek az elõfordulása.

Juhállományok általános állategészségügye - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A vaddisznó és a házi sertés a trichinella fertõzöttséget minden különösebb baj és tünet nélkül átvészeli és az izomzatában hordozza a parazitát. Az ember szervezetébe a nyers vagy nem kellõen átsütött, -fõzött sertéshús elfogyasztásával kerülhet mezőgazdasági paraziták parazita. Azok az élõsködõk is fertõzési veszélyt jelenthetnek, amelyeknek a fejlõdési ciklusában a sertés a mezőgazdasági paraziták gazda szerepét tölti be és fertõzõdésének lehetõségével a szabadon tartás következtében számítani kell.

A ragadozókban róka, kutya, macska bélsárban gyakran megtalálható galandféreg Echinococcus granulosus petéibõl — a sertés szervezetébe jutva — a belsõ szervekben máj, tüdõ stb.

mezőgazdasági paraziták

A legfrissebb vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy ennek az élõsködõnek egy másik képviselõje E. Ebbõl következõen várható, hogy a köztigazdákban pl. A szarvasmarha, a juh és a kecske hagyományosan legelõn tartott állat.

Juh állomány paraziták Dr.

Ezeknél az állatfajoknál fokozottan galamb fergek mindaz, amirõl eddig szó volt. A szaporaságot, a tejtermelést az utódnevelést, a súlygyarapodást, a takarmányértékesítést, ezzel együtt a gazdaságosságot alapvetõen befolyásolja az állományok parazitológiai állapota. Milyen paraziták elõfordulására mezőgazdasági paraziták számítanunk ebben a nyitott környezetben?

Elõször mezőgazdasági paraziták a gyomor- és béltraktusban, valamint a légutakban élõsködõ férgeket vegyük sorra. Ezekkel az egyszerûen fejlõdõ parazitákkal minden évben számolnunk kell. Áttelelõ lárváik a legelõn minden tavasszal megtalálhatók. A tavaszi élet zsendülésével nyugvó állapotukból feléledve az év elsõ fertõzõdési forrásait képviselik.

A már egy legeltetési idényt megért álla-tokra nézve ez különösebb veszélyt nem jelent, mert a szervezetük az aktív immunitás következtében felkészült a fertõzõdés kihívására. A tavasszal született bárányok azonban a fertõzõdés hatására megbetegedhetnek. Sokat segíthet egy védekezési stratégia kialakításában, ha tudjuk, hogy a hazai, kontinentális klíma viszonyai között mi jellemzi a kérõdzõk fonálférgeinek dinamikáját a legelõn.

Erre a legfrissebb szakirodalmi adatok nyújtanak tájékoztatást. Az ábrából az olvasható ki, hogy minden tavasszal a legelõn található a téli idõjárást túlélõ féreglárva, amelynek mennyisége fokozatosan csökken. Tavasszal a gyógykezelésben nem részesült felnõtt állatokban lévõ férgek folytatják a peteürítést és szennyezik a legelõt.

Ez a peteürítés az ellés körüli idõszakban fokozódik és az ebbõl kifejlõdõ lárvák — a telet túlélõkkel együtt — idézik elõ a bárányok súlyos fertõzõdését. Az aktiv immunitással nem rendelkezõ bárányok a fertõzõdést követõen jelentõs mennyiségû féregpetével terhelik a legelõt.

Az anyák és a bárányok által legelõre juttatott petékbõl olyan nagy mennyiségû fertõzõ lárva alakul ki, amelynek hatására klinikai tünetekben megnyilvánuló fonálférgesség jelentkezhet. A védekezési stratégiánknak az alapját az képezze, hogy a legelõn egész évben lehetõleg kevés fertõzõ lárva legyen.

Ezt mezőgazdasági paraziták azzal érhetjük el, hogy tavasszal az anyaállatokat féregellenes gyógykezelésben részesítjük.

mezőgazdasági paraziták méregtelenítő gyógynövény

Így a bárányok fertõzõdése ugyan megtörténik, de a fertõzõdés mértéke nem éri el azt a szintet, aminek következtében tünetekben megnyilvánuló parazitózis alakulhatna ki, viszont a kisebb féregmennyiség elegendõ az aktív védekezõképesség kialakulásához. A nyári legeltetési idõszak során felgyülemlett férgektõl célszerû megszabadítani az állományt azért, hogy a téli idõszakot minél kevesebb féreggel vészeljék át.

Ez kedvezõ a tavaszi bárányozás szempontjából is, és mezőgazdasági paraziták érhetjük el azt, hogy a legelõn áttelelt lárvák számát ne növeljük újabb generációval. A legelõn tartott állatoknál elõfordulnak azok a paraziták is, amelyek mezőgazdasági paraziták köztigazdát igényel. Ilyenek a galandférgek, a mételyek és egyes tüdõférgek.

Ezeknél az élõsködõknél a köztigazdák túlélési képessége egy-egy legelõn hosszú ideig fenntarthatja a fertõzõdés lehetõségét endémiás területek. A baromfiféléknél újszerûnek mutatkozik a házityúk és talán a pulyka természetes körülmények közötti szabad tartása, mivel a víziszárnyasokat liba, kacsa korábban is félintenzív módon tartották.

Ebben a tartásmódban — a korábbival szemben — szabadterû kifutót kell mezőgazdasági paraziták a madaraknak.

Friss hírek

Ilyen körülmények között számolni kell több olyan parazita megjelenésével, amelyek a szilárd padozatú istállókban nem fordulnak elõ. Erre a hosszabb nevelési periódus is lehetõséget ad. Gyakorlati tapasztalatok szerint az intenzíven elõállított pecsenyecsirkék élete rövid ahhoz, hogy bennük pl. Sokak által mezőgazdasági paraziták, hogy a közvetlen fejlõdésû parazitikus férgek lárváinak jelentõs részét a természetben elõforduló bizonyos mikroszkópikus gombák elpusztítják. Ezek a gombák kör-nyezetbarátok és a parazita elpusztítása után tovább már nem találhatóak a talajban.

Több növényrõl is tudjuk, hogy az egész növény vagy valamelyik része féregellenes hatással rendelkezik. Kanadában pl. Néhány példát sorolok csak fel. A fokhagyma bélférgek elleni hatása régóta ismert. Inkább gyógykezelésre lehet használni, mint megelõzésre. A férgek peteürítését nem akadályozza meg, de a kiürített petékben a lár-vák kialakulását gátolja. A fokhagyma a kereskedelmi forgalomban lévõ homeopatikus mezőgazdasági paraziták elleni szerek egyik alkotó eleme.

A nyers fokhagyma hatékonyabb, mint a fõtt gerezdek.

A pinworm férgek alternatív kezelése

A fekete üröm Artemisia vulgaris a tüdõférgek Protostrongylidae, Dictyocaulus ellen használható. A megfigyelések szerint a kérõd-zõk és a baromfi szívesen fogyasztja.

A libatop Chenopodium ambrosioides széles körben használt anthelmintikus hatással rendelkezõ növény. Braziliában a sertésekkel a teljes növényt etetik meg.

mezőgazdasági paraziták emberi ascaris jelentése a természetben

A porított magja féreg-hajtó és rovarölõ hatással rendelkezik. A Japánok féreghajtó teát fõznek a leveleibõl.

Juhállományok általános állategészségügye

A libatop olaja szintén hatékony féreghajtó, de erõsen toxikus. A közönséges mezőgazdasági paraziták Juniperus communis májmétely elleni hatása miatt a juhok és a szarvasok elõszeretettel legelik és még lehetne sorolni tovább a különféle féregûzõ növények sorát.

A féregûzõ növények egy részének nagy mennyiségû vagy hosszan tartó használata egyes állatfajoknál nem kívánatos mellékhatást idéz elõ. Esetenként mérgezést is okozhat. Éppen ezért nagyon fontos a javasolt alkalmazási mód és az elõírt felhasználható mennyiség pontos betartása.