Férgek biologia
Általános férgek biologia szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.
Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl.
Férgek törzsei
Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A férgek biologia kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.
- A férgek törzsei - Érettséhotelvivien.hu
- Nem lopták bele magukat az emberek szívébe, de az a végtelenül sok gerinctelen állat sem, akiket szintén férgeknek neveznek, vagy a férgek közé sorolnak.
- Paraziták a szem nyálkahártyáján
- Belfereg emberrol emberre
A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek. Ez a bőrizomtömlő.
A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő életmód következtében. A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik. Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés ] Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki.
A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél.
A férgek törzsei
A táplálék a szájnyíláson át jut a garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést. A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik a táplálékot. A középbél gazdagon szétágazik, férgek biologia az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert.
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez férgek biologia jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei. Elkülönül a háti és a hasi oldal, valamint a feji és a farki vég.
A béledények vakon férgek biologia csövecskék, melyek egészen férgek biologia sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba. Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül.
Légzés[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük. Így van ez a laposférgeknél is.
Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy férgek biologia nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére. Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.
Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik.
Laposférgek
Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják férgek biologia az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át férgek biologia.
A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.
Titokzatos létformák 10. rész. Gyűrűsférgek törzse (Annelida)
Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja a feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki.
Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét. A férgek biologia érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel. Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.
Orsóférgek
Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös.
A férgek biologia után petéket raknak.
A gyűrűsférgek törzse
A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké. Brehm: Az állat világa — 4 kötetben átdolg. Lénárd Gábor: Biológia
